adatok

A Samsung – az Apple jól bevált stratégiáját követve – a legfontosabb bejelentéseit a rangos távközlési összejövetelek utánra időzíti, mely révén a készülékeiről semmi sem vonhatja el a figyelmet. A Galaxy S IV március 14-ére időzített premierje tehát egyáltalán nem véletlen, hiszen két héttel a Mobile World Congress után már a nagyobb horderejű hírek hatása is lecseng, vagyis a sajtó nyilván árgus szemekkel fogja figyelni a dél-koreai cég idei legnagyobb dobását. Az idei év persze lehet, hogy kicsivel kevesebb meglepetést tartogat majd, hiszen az általában megbízható bennfentes információiról ismert @evleaks nemrég az állítólagos formatervet és specifikációt is megszellőztette. Az előzetes információk szerint tehát a Galaxy S IV 1080 x 1920 képpontos Super AMOLED megjelenítővel, 13 megapixeles kamerával, 2 GB RAM-mal, 16, 32 vagy 64 GB belső tárhellyel és előre telepített Android 4.2 Jelly Bean operációs rendszerrel érkezik.

A Lumia 920 „Catwalk”, azaz „kifutó” belső néven fejlesztett utódja már eddig is számos alkalommal hallatott magáról, ám Eldar Murtazin, a Mobile-Review oldal főszerkesztője szerint a készülék legfontosabb paraméterei a Mobile World Congress során egy zártkörű rendezvényen is felfedésre kerültek. Az orosz oldal tulajdonosa nemrég azt állította, hogy az első prototípust már kézbe is vehette, mely a jelenlegi Windows Phone 8 csúcsmodellnél nem csak karcsúbb, de a burkolata is prémium hatást keltő alumíniumból készül. A fémes készülékház használata miatt a vezetékmentes töltésről valószínűleg le kell majd mondani, kivéve persze, ha a finn gyártó valami Qi-kompatibilis felpattintható védőtokot is bemutat majd, hasonlóan a Lumia 720 utólag illeszthető megoldásaihoz, melyek a hátlapon elhelyezett három csatlakozási ponton keresztül töltik a készüléket. A karcsúsítás ellenére az optikai képstabilizátorról sem kell majd lemondani, hiszen pletykák szerint a Nokia és a Carl-Zeiss egy jóval vékonyabb PureView Phase 2 kameramodult készített a csúcsmodell számára.

Az LG Dél-Koreában mutatta be az Optimus G Pro legújabb tartozékát, mely az előlap és hátlap védelmén túl a megjelenítő automatikus deaktiválásáról is gondoskodik. A Qucik Cover természetesen ugyanúgy mágneses trükköt használ, mint az Apple Smart Cover megoldása, hiszen ezen szenzorok az akkumulátort csak minimális mértékben terhelik, szemben a közelségmérő szenzorral, melyet a legtöbb mobil inkább csak hívás közben használ az archoz emelt készülék kijelzőjének kikapcsolásához. Az LG közleménye szerint az új tok sem a vezetékmentes töltés hatékonyságát, sem az NFC modul működését nem befolyásolja, vagyis a burkolat használata esetén is kiélvezhető minden vezetékmentes technológia. Az LG Quick Cover egyelőre csak Dél-Koreában kapható, méghozzá az egyszínű kiadás 43 000 won, a mintás változat pedig 39 000 won, vagyis nagyjából 9000, illetve 8000 forintos áron.

A január vége óta BlackBerry néven működő Research In Motion boszorkánykonyhájában hosszú ideig készülő, QNX alapokon nyugvó BlackBerry Z10 piaci premierje az Egyesült Királyságban igen jól sikerült, ám úgy tűnik, hogy a kezdeti hatalmas érdeklődés csak tiszavirág életű volt, hiszen a brit viszonteladók máris jelentős árvágásba kezdtek. Az ország legnagyobb független telefonáruháza, a Carphone Warehouse, mostantól 29 angol fontos szerződésekkel is ingyen adja a kanadai készüléket, mely az eredetileg kínált havi 36 fontos szerződést figyelembe véve a két éves futamidő alatt 168 fontos árvágást jelent. A viszonteladók mellett maguk a szolgáltatók is árcsökkentés mellett döntöttek, hiszen a Vodafone két év alatt 72 fonttal kevesebbet kér már a BlackBerry legújabb modelljéért. A kanadai gyártó számára a tendencia igen aggasztó lehet, hiszen az Apple és a Samsung sikeres stratégáját követve szintén éves modellfrissítéseket tervezett, ám alig egy hónap alatt ekkora árzuhanás mellett ez csak jelentős nyereség visszaesés mellett lesz tartható.

Tavaly többször is szóba került a „Meltemi” operációs rendszer neve, melyet eredetileg a Nokia az egyszerűbb mobiljaiban használt Series 40 platform felváltására szánt és eredetileg a MeeGo Linux platformból építkezett volna, melyre a Qt keretrendszer segítségével könnyen átírhatóak lettek volna a jelenlegi Symbian alkalmazások. Idő közben azonban a MeeGo és Symbian is nyugdíjba vonult, valamint a Qt fejlesztéseket is kiszervezte a Nokia. A „Meltemi” név azonban ennek ellenére ismét elő került, mely azonban kissé eltérő céllal az Asha és a Lumia termékvonal közötti rést lesz hivatott befoltozni. A platform szolgáltatásai egyelőre nem ismertek, de az alábbi kép alapján annyi bizonyos, hogy ebben a szegmensben a Nokia a Carl-Zeiss optikás kamerák, a térképszoftver, a ClearBlack kijelző és a közösségi szolgáltatások segítségével próbál szerencsét. További érdekes információ, hogy a gyártó tervei szerint hamarosan a legegyszerűbb, rezisztív érintőkijelzős modellek is GPS modult kapnak, de a korlátlan navigáció ez esetben nem lesz része az alapcsomagnak.

A Microsoft tervei szerint a Windows Phone 8 platform következő fontos ráncfelvarrása csak valamikor az év vége körül várható, vagyis a következő hónapok során kisebb ráncfelvarrásokra és kiegészítő szolgáltatások bemutatására lehet csak számítani. A Microsoft okostelefonos platformja kapcsán korábban februári frissítésekről szóltak a pletykák, ám a Mobile World Congress lezárását követően egyértelművé vált, hogy a szoftveróriás egyelőre nem tervezte be a rendszer komolyabb frissítését. Idő közben felreppentek olyan pletykák is, hogy a Microsoft gőzerővel dolgozik a Windows Phone és Windows platformok alapjainak és fejlesztőkészletének összevonásán is, mely Project Blue néven válhat majd elérhetővé a nagyközönség számára.

A Temple Run klónokkal lassan már Dunát lehet rekeszteni, az Imangi Studios kategóriát teremtett, a menekülős-ugrálós stílust pedig rengetegen próbálják meglovagolni a siker érdekében. Ebben a ligában játszik a mai kiszemeltünk is, ám a Pitfall! több szempontból is kitűnik a szürke klónseregből. Az alkalmazást az Activision fejlesztette, személyében a nagy múltú csapat hasonló névre keresztelt, Atari 2600 konzolra elérhető játékának modern változatát tisztelhetjük. Az eredeti Pitfall! 1982-ben látta meg a napvilágot, a programból négymillió példány talált gazdára, ami ma sem rossz szám, nem hogy a nyolcvanas évek elején.

Idén mindegyik technológiai óriás előrukkol saját táblagéppel, még a számítógépek gyártásától eddig évtizedekig idegenkedő Microsoft is erre készül. Érdemes megvárni az első windowsos tabletet, vagy az iPad marad a király? Nem bukik-e el az elején a Google ígéretes próbálkozása?

Az Apple és az iPad

Kétség sem fér hozzá, hogy a táblagépek piacán jelenleg az Apple érzi magát a legjobban. A kaliforniai cég a 2010-ben kiadott iPaddel nem csak feltalálta a billentyűzet nélküli, saját operációs rendszert futtató, egyszerűen használható táblagépet, hanem meg is szerezte magának a piacvezető helyet. Aki ez elmúlt években táblagépet akart vásárolni, az többnyire iPadre vágyott, és ha tárcája bírta, azt is vett magának. A készülék minden kiadással egyre jobb lett, a legutolsó, 3-as verzió Retina kijelzője pedig tökéletes tartalomfogyasztási eszközzé tette, amelyre félprofi videóvágó, szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazások is elérhetők, ha netán munkára kellene használni. Ezért maradhat az iPad a nyerő: Talán nincs is olyan, az Apple által kitalált eszköz, amelyet a versenytársak szorítottak a háttérbe. A sokáig üdvöskének számító iPodnak ugyan leáldozott, ám szerepét az iPhone és az Apple tabletje vette át. A cégnek csak arra kell ügyelnie, hogy jövő tavasszal ismét egy kívánatosabb, lenyűgözőbb táblagéppel rukkoljon elő. Mivel prémium alkatrészek vásárlására, gyártási kapacitás lefoglalására bőségesen van pénze a cégnek, meglepő lenne, ha vesztes pályára kerülne az iPad. Mivel a cég tavaly kinevezett új vezetője, Tim Cook specialitása a logisztika, a cég valószínűleg évekig képes lesz lekötni a legújabb, legfejlettebb alkatrészek gyártókapacitásait riválisai elől. Ezen még az Apple is elcsúszhat: Alig több mint fél évvel Steve Jobs, a cég kérlelhetetlenül maximalista vezérének és innovációs motorjának a halála után még nem látszik, milyen irányt vesz az Apple. Új termékei vonzók ugyan, de ezeknek a fejlesztése még a Jobs-érában kezdődött meg: az iPad bukásához egyedül az vezethet, ha nem tud folyamatosan megújulni, tökéletesebbé válni a táblagép. Ráadásul hiába a csúcsminőségű alkatrészek, ha féláron is elfogadható riválisai jelennek meg az Apple drága táblájának.

A Microsoft, a Surface és a windowsos tabletek

A Microsoft korábban csak játékkonzolt és PC-s kiegészítőket árult, néhány hete azonban saját táblagépet mutatott be. Pedig a cég évtizedeken át elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szoftverek mellett hardverek gyártásával és árusításával is foglalkozzon. A Surface táblagépből egy olcsó és könnyű, illetve egy drágább és nehezebb változat készült: az előbbin Windows 8-nál kevesebbet tudó, mobil eszközökre szánt RT nevű változatát fut, az utóbbi hardvere pedig gyakorlatilag egy nagyon könnyű laptopé, a profi felhasználóknak és geekeknek szánt verzión full extrás Windows 8 fog futni. Ezért lehet a Microsoft Surface a nyerő: Bár a Mac és az Android egyre terjed, világszerte még mindig Windowst használnak a legtöbben. A legtöbb ember asztali gépén is ez futott, majd laptopból is ilyet választott. Kézenfekvő, hogy a még inkább mobil táblagépből is a Microsoft szoftverét futtató Surface vagy egy más gyártó hasonló terméke mellett teszi le a voksát. Vonzó lehet a kényelmes szövegbevitelt biztosító, miniatűr laptopgombokkal szerelt képernyővédő tokja is, amellyel a kütyü szinte teljes értékű noteszgépként is megállja a helyét. Nem mellékes az sem, hogy a táblagépeken is futó új Windowson azt is megoldották, hogy egy eszközt ne csak egyetlen tulajdonos, hanem akár többen is használni tudják. Így például az iPaddel ellentétben nem kell feltétlenül mindenkinek saját kütyüt vásárolnia, ugyanazt a gépet kézbe véve apa, anya és a gyerek is elérheti saját üzeneteit és applikációit, a többiek adataihoz pedig nem fér hozzá. A Microsoft első saját táblagépeiből nem várható mobilinternetes változat, a cég valószínűleg arra számít, hogy első táblagépnek mindenki egy wifis alapmodellt választ, ehhez azonban kellően alacsony árcímkének is kell társulnia a sikerhez. Ezen bukhat el a szoftveróriás: Az új Windows kezelésének elsajátítása sok gyakorlást igényel, mivel a szoftverekből a Microsoft teljesen eltüntette a Windows 95 óta stabilan az operációs rendszer felületén lévő Start menüt. Ehelyett az új változatban egy Metro nevű, érintőképernyős használatra optimalizált felület kap helyet. Ezt ugyan lehet egérrel és billentyűzettel használni, de az egyes menüpontok előhívása, a megújult kezelést szolgáló, saját vizuális felülettel nem rendelkező gesztusok elsajátítása gondot okozhat. Összezavarhatja a felhasználókat az is, hogy a két új Windows, az RT és a 8 tudása nem azonos: csupán a Metro felületre írt alkalmazások futnak mindkettőn, a hagyományos vagy régi windowsos szoftverek a mobilos RT verzión nem futtathatók.

A Google Nexus 7 és a klónok támadása

A Google tulajdonképpen sikeres, hiszen az Android szoftverét futtató táblagépekből darabszámban sokkal több kel el világszerte, mint az iPadből. Ehhez a sikerhez ráadásul a kisujját sem kellett mozdítani a cégnek, az eszközgyártók elvégezték a munka oroszlánrészét. Az androidos tabletekhez azonban az iPadtől eltérően nem kötődik az a minőségérzet: minden Galaxy Tabre jut egy gyatra alkatrészekből felszerelt, botrányos minőségű, bár többnyire fillérekbe kerülő, noname kínai készülék. Így juthat a csúcsra a Google: A héten bejelentett Nexus 7 tablettel azonban megszületett annak a lehetősége, hogy a cég valódi győztessé váljon. A Google eddig csak okostelefonokat árult saját márkanevén, és azok minőségére és működésére nem volt panasz. A táblagéppel pedig megmutathatja a riválisainak azt, mit lehet kihozni platformjából. A lehetőségekhez képest a keresőcég kihasználta a piaci rést: táblagépe jóval könnyebb az iPadnél, így kényelmes rajta olvasni is, ráadásul nem kerül sokba. Ezzel ronthatja el: A Google-nek nincs túl nagy tapasztalata a hardvereszközök árusításában, és nem is szeret velük nemzetközi piacra merészkedni. A cég közvetlen közreműködésével készült Nexus fejlesztői telefonokból nem lett tömegtermék, az andoidos csúcsmobilokat manapság a Samsung gyártja. A Nexus 7 bukásához is elég, hogy a piaci bevezetést elrontsa a Google, valamint kulcsfontosságú, hogy a cég felhőalapú film-, zene-, újság- és könyvboltjának elérhetőségét képes legyen nemzetközileg is elterjeszteni. Ez azonban még a jelentős előnnyel indult, úttörő Apple-nek is sokáig tartott, csak az iTunes bolt elérésére éveket kellett várniuk például a hazai felhasználóknak is. Tartalom nélkül pedig a Google táblagépe is csak egy félkarú óriás.

Az adatpark-király Amazon és a Kindle Fire

A tabletpiac furcsasága, hogy legalább annyi királya van, mint a Trónok harcá-nak. Az internetes áruházáról ismert, ám globális adatpark-hálózatot is kiépítő Amazon is nyugodtan tarthatja magát a táblagépek forradalma nyertes szereplőjének, mert a kétszáz dolláros Kindle Fire a legnagyobb példányszámban eladott androidos gép. Igaz, úgy androidos, hogy első látásra egyik vásárló sem mondja meg róla, ráadásul nem is emiatt keresett kütyü. Vonzerejét az Amazon gigantikus tartalmi kínálata adja, amelyet hatalmas adatparkjára építve tud kínálni. A Fire-ön keresztül el lehet érni a cég zeneboltját, filmkölcsönzőjét, appüzletét, és természetesen lehet rajta e-könyveket is olvasni. A kínálat gazdagságát csak az iPaden elérhetőhöz lehet mérni. Így lehet az Amazon a tabletkirály: Az e-könyv-piac nehézségeivel sikerült megbirkóznia az Amazonnak, így a világ egyik legnépszerűbb e-könyv-olvasójává vált a Kindle. Ha ezt a zenével, filmmel és az alkalmazásbolttal is meg tudja csinálni, akkor a jó minőségű, vonzó 250 dolláros árú Fire megőrizheti vezető helyét. A cégnek azonban össze kell kapnia magát, a Google Nexus 7 tabletje erős kihívónak ígérkezik. Így maradhat le az első helyről: Kelet-Közép-Európából nézve az Amazon a piac lusta óriásának tűnik. A cég tartalomszolgáltatása az Egyesült Államokon kívül csak maréknyi országban elérhető. Enélkül viszont a Fire nem vonzó kütyü, hanem korlátos, egy szolgáltatóhoz kötött buta táblagép. A világpiac meghódításához jelen állapotában nem elég jó az Amazon tabletje, versenytársai pedig már ébredeznek.

Az SSD meghajtókkal szemben felemlegetett egyik negatívum az aránylag magas költségük, legalábbis kapacitásukra vetítve, és ezen a téren a közeljövőben a jó öreg tányéros adattároló biztosan verhetetlen marad. A vételárak persze fokozatosan csökkennek, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a jelek szerint az OCZ legújabb adattárolója, az Agility 4 áttöri az 1 dollár/GB fajlagos költséget.

A család legújabb tagjai az Agility 3 modellekhez képest már nem SandForce SF-2281 vezérlőt, hanem a „saját fejlesztésű” Indilinx Everest 2-t kapták. Erről a kontrollerről egy bő hónappal ezelőtt már esett szó, hogy lényegében egyedi firmware-rel ellátott Marvell lapkáról van szó, amivel persze önmagában nincs is semmi gond, a legtöbb gyártó másoktól származó vezérlőt alkalmaz, ráadásul az OCZ az Indilinx tavalyi megvásárlásával komoly lépést tett egy jól működő saját lapka legyártásához.

Az Agility 4 64 és 512 GB tárkapacitás között érhető el, a hozzájuk tartozó sebességértékek a nagyobb tárterület felé növekednek. A gyártó a szekvenciális olvasás/írás értékét 400 MB/s-ban, míg a 4 kB-os blokkokon mért teljesítményt 85 000 IOPS-ban maximalizálta. A sorozat tagjainak hivatalos vételára ugyan még nem ismert, de az Amazon a 128, 256 és 512 GB-os variánst rendre 149,99, 249,99 és 561 dollárra hozza, vagyis a bevezetőben említett 1 dollár/GB-os „határsértés” csak a 256 GB-os modellnek sikerült.

A DigiTimes értesülései szerint a harmadik negyedév során az Intel többek közt négy olcsó Celeron processzort is piacra kíván dobni, amelyek közül az ULV 877 és ULV 807 modelleket kimondottan az ultrabookokba szánja a vállalat. Az előbbi kétmagos egység állítólag 1400, míg egymagos társa 1500 megahertzen üzemel, a fogyasztásuk 17 Watt körülre várható. Ugyan ezen processzorok valószínűleg jelentősen alacsonyabb teljesítményt fognak nyújtani a belépőszinten jelenleg használt Core i3 modelleknél, ám a 86/70 dolláros áruk lehetővé teszi, hogy partnereik végre némi profitot is bezsebeljenek az ezekkel szerelt 700 dolláros ultrabookjaik eladásából. Megemlítendő, hogy a DigiTimes beszámolója alapján június harmadikán Ivy Bridge architektúrájú asztali és mobil processzorok egész hadával fog előállni az Intel, sajnos ezek specifikációiról egyelőre szinte semmit sem tudni. A júniusra pletykált egységek: - Négymagos asztali: Core i5-3570 / 3470 / 3570S /3475S (184-205 USD) - Kétmagos asztali: Core i5-3470T (184 USD) - Kétmagos notebook: i7-3520M, Core i5-3360M / 3320M (346/266/225 USD) - Kétmagos ultrabook: Core i7-3367M, Core i5-3427M (346/225 USD)

A TheVerge állítása szerint az év második felében debütáló Windows 8 operációs rendszer ARM-változata táblagépek mellett laptopok fedélzetén is elérhető lesz, mely megfelelő sebességéről a négymagos Qualcomm S4 processzor fog gondoskodni. A chipgyártó már 2009-ben megígérte az ARM processzorral szerelt noteszgépek érkezését, melyek könnyebbek, vékonyabbak és jóval olcsóbbak lehetnek az Apple MacBook Air vagy az Intel Ultrabook megoldásainál. Az oldal állítása szerint Rob Chandok, a Qualcomm alelnöke is megerősítette, hogy cége 28 nanométeres gyártástechnológiával készülő négymagos S4 processzorokkal készül a Windows 8 platform premierjére, de egyelőre sem a Microsoft, sem a gyártópartnerei nem erősítették meg a köré épülő laptopok érkezését.

Akár csak tavaly, idén is rengeteg újdonságot láthattunk az LG barcelonai standján, ám a Mobile World Congress kapcsán szinte mindenki az Optimus 4X HD készülékre gondolt, ha szóba került a gyártó neve. Az említett készülék mellett azonban volt más látnivaló is, bemutatásra került többek között az Optimus 3D utódja és egy telefon-táblagép hibrid, valamint az L sorozat tagjaival is megismerkedhettünk. A dél-koreai gyártó olcsóbb palettáját takaró széria három készüléket vonultat fel, a csapat legkisebb tagja az L3, amely elsősorban a kedvező árával szeretne hódítani. Mint mindig, tesztalanyunk esetében is kompromisszumokat kell hoznunk a kedvezőbb ár érdekében. Így bár nem voltak nagy elvárásaim a telefonnal szemben, az ismerkedés első néhány perce egy kellemes csalódás volt, az L3 meglepően gyors a borítás alatt duruzsoló hardverhez képest. Persze csodára azért nem szabad számítani, de a teszt alatt használhatónak bizonyult a készülék. Ennyire azonban ne szaladjunk előre, lássuk, mit kínál az Optimus L3! A telefon hozzánk egymagában érkezett, így a tartozékok minőségéről nem tudunk érdemben nyilatkozni. Az biztos, hogy a kézikönyv mellett egy microUSB-kábel, egy töltő, egy tok lapul majd a csomagban. Egy memóriakártya azért jól jött volna, ugyanis a telefon belső háttértára mindössze 1 GB adat tárolására képes, ami mondjuk a kategóriában nem rossz, de zenehallgatáshoz kevés. Tesztalanyunk Magyarországon fekete színben lesz kapható, ám nálunk a fehér borítású példány járt. A képek alapján tehát kissé nőiesnek érződhet a mobil, amelyre nagy mértékben rásegít az apró méret és a kis tömeg is, ám férfitársaink örömére kis hazánkban fekete hátlappal kerül forgalomba a mobil. A plasztik borítású smartphone 102,6 x 61,6 x 11,85 milliméteres dimenziókkal és 109 grammos tömeggel rendelkezik, így szinte eltörpül a mai csúcsgépek mellett. Az összeszerelési minőség felemás: bár az tény, hogy nagyon egyben van a telefon, minden szorosan illeszkedik, de erősebben megszorítva már recseg a hátlap. A fekete előlapot egy vékony, ezüstös káva veszi körbe, mely az oldalt végigfutó keretből lóg át. Legfelül a hangszórót találjuk, alatta pedig egy LG logótípia, illetve felirat látható, középen pedig a 3,2 hüvelykes kijelző terpeszkedik. A felbontása 240 x 320 képpontos, így a készülék nem a pixelsűrűség királya a maga 125 ppi-s értékével. Egy mezei TFT-LCD panelről van szó, annak minden nyűgjével: a kissé fakó színvilág mellé a betekintési szögek sem acélosak. Az érintéseket kapacitív módon érzékeli, egyszerre több helyen is, így a két ujjat igénylő mozdulatokat sem kell hanyagolnunk. A megjelenítő alatt három billentyű található, a fizikai főképernyő gombot egy-egy kapacitív vezérlő (menü és vissza) fogja közre. A telefon hátlapja érdes plasztikból készült, melyen felül egy fém szigetecske kapott helyet. Utóbbi a kamerának ad otthont, alatta pedig egy szürkés LG logótípia és felirat látható. A fedlapot lefejtve az akkumulátorhoz, valamint a SIM- és microSD-kártyák foglalataihoz jutunk. Utóbbit az akksi kivétele és a készülék újraindítása nélkül is lehet cserélni, azaz elérhető a hot swap funkció. A készülék oldalát a már említett ezüstös keret futja körbe, amely némileg az előlapra is átlóg; az oldalsó gombok és interfészek ezen a sávon kaptak helyet. Alul mindössze egy microUSB-aljzat árválkodik, a hangerőt a telefon jobb oldalán szabályozhatjuk. Felülre került a 3,5 milliméteres kimenet, valamint a ki-és bekapcsoló gomb is itt található, mely a képernyő feloldására és lezárására is használható. A plasztik alatt egy 45 nanométer csíkszélességű Qualcomm MSM7225A lapkakészlet lapul, amely egy ARMv7 architektúrájú, 800 MHz órajelű processzornak és egy Adreno 200 grafikus gyorsítónak ad otthont. Ezek mellett 384 MB RAM (melyből 157 MB érhető el az alkalmazások számára) és 1 GB belső tárhely található, utóbbit microSD-kártyával lehet bővíteni. Bár a hardver messze áll a mai csúcstól (sőt, a tavalyitól is), az LG mérnökei remek munkát végeztek az optimalizálás terén. A rendszer ugyanis meglepően gyors a processzor órajeléhez képest, a felületek közti navigálás rendben van, a görgetés gyors, sőt még az weblapok lapozása is elfogadható; persze utóbbi esetben a harmatos felbontás szab gátat az élménynek. Az erőforrásigényes programok párhuzamos futtatása is meg tudja akasztani az Optimus L3-at, ilyen esetben érdemes az Alkalmazáskezelő segítségével leállítani a nem használt folyamatokat. A telefonon Android 2.3.6 fut, amely már bőven nem a legújabb verzió, a gyengus hardver miatt valószínűleg nem is kapja majd meg az Ice Cream Sandwich frissítést. A gyári felület helyett a már megszokott LG UI található a mobilon, amely jó pár újdonsággal egészíti ki a rendszert. Ilyen például az egyedi képernyőzár, a zenelejátszóval és adatkommunikációs indikátorokkal felturbózott állapotsáv, a kategóriák szerint csoportosítható menü és a néhány extra minialkalmazás megléte. A grafikusok az alap szoftverek felhasználói felületét is átrajzolták, a megújult kinézet mellett gyakran extra funkcionalitást is kapunk a gyári androidos szoftvercsomaghoz képest. A telefonkönyv, a tárcsázó és a híváslista egyetlen alkalmazáson belül is elérhető, a névjegyzék tartalmát Google- és Exchange-alapon is szinkronizálhatjuk. Hasonló a helyzet a naptárral is, a bejegyzéseket átszipkázhatjuk az említett szolgáltatásokból, a havi nézet mellett pedig napi és heti bontásban is olvashatjuk őket. Az elektronikus levelezésre szokás szerint két programot is kapunk: a Gmail a Google számára van dedikálva, az Email bármely szolgáltatóval használható. Ezek mellett a szokásos gyári programokat kapjuk, így az Optimus L3 menüjében is ott figyel a Galéria, a Google Csevegő, a Google+ és a Play Áruház, csak hogy a fontosakat említsük. A gyári böngésző viszont átesett egy laza ráncfelvarráson: a megújult szoftver több lapot is nyitva tud tartani, képernyőket hozhatunk létre, megoszthatjuk a lapokat és kereshetünk a szövegben. Flash-támogatás viszont nincs, és bár a funkcionalitás korrekt, a böngészés nem a legjobb élmény a kis méretű és alacsony felbontású kijelzőn. Az alapszoftverek mellé néhány extra alkalmazást is kapunk. Az Alkalmazáskezelő megjeleníti az aktuálisan futó programokat, melyeket be is lehet zárni. A Diktafon hangrögzítésre hasznlálható, a Polaris Viewer Office-dokumentumok megjelenítésére való. Ezek mellett néhány rendszerprogramot is kapunk: a Szoftverfrissítés a nevéhez hű feladatot látja el, a RemoteCall pedig egy szervizalkalmazást takar. Multimédiás vonalon egy FM-Rádió és egy Zenelejátszó áll a felhasználó rendelkezésére. Előbbi képes az automatikus hangolásra, valamint az állomásokkal kapcsolatos adatokat is meg tudja jeleníteni. Utóbbi a lejátszási listák kezelésén kívül nem sokat ad a gyári szoftverhez képest. A hátlapon egy fixfókuszos kamera található, mellyel legfeljebb 3 megapixeles, azaz 2048 x 1536 képpontos felbontású fotókat lőhetünk. Videók rögzítésére is van lehetőség, a felvételek maximum 640 x 480 pixeles felbontásúak lehetnek; tesztvideó itt. A kameraszoftverben állíthatunk a fényérzékenységen és a fehéregyensúlyon, effekteket rendelhetünk a képekhez, valamint az időzítő funkció is elérhető. A képminőség felemás: míg a dinamikatartomány viszonylag széles, a zajszűrő algoritmus hatásfokát túl magasra csavarták, így elmosódott részleteket kapunk. Adatkommunikációs szinten körülbelül a kategóriáján belüli modellek szintjét hozza az Optimus L3. A négysávos GSM-modul (850/900/1800/1900 MHz) mellett egy kétsávos (900/2100 MHz) UMTS-egység lapul, a mobilos adatforgalom elméleti letöltési sebessége 3,6 Mbps-re rúg HSDPA-n keresztül. Telefonálás közben a hangminőség rendben volt, a beszéd tiszta és érthető maradt. A WiFi (802.11b/g/n) hotspotként is tud működni, a Bluetooth (3.0, A2DP-támogatással) és az a-GPS alapfelszereltségnek számít. Utóbbi jó hatásfokon működik, a jelet gyorsan és pontosan megtalálja a masina. A hátlap alatt egy 1500 mAh kapacitású lítium-ionos akkumulátor lapul, amely a mai átlaghoz képest egészen jó hatásfokkal működik. A teszt alatt másfél-két napig bírta egy töltéssel, ami meglepően jó, lévén azért rendesen nyüstöltük a gépet. A hivatalos adatok alapján egyébként 300 órányi készenlétre és 6,5 órányi beszélgetési időre számíthatunk egyetlen feltöltéssel.

Piaci elemzők szerint az utólag aktiválható, illetve reklámokkal támogatott alkalmazások sokkal népszerűbbek mint az azonnali kiadással járó prémium változatok, mely miatt egyre több fejlesztő döntött a klasszikus üzleti modell átalakítása mellett. A The Wall Street Journal értesülései szerint a mobiltelefonos reklámok egyre bővülő piacából a Samsung is szeretne magának kihasítani egy szeletet, melyben az OpenX Technologies tökéletes partner lehet. A várhatóan AdHub Market néven debütáló szolgáltatás az Apple és a Google alkalmazásokba integrálható reklám rendszerének állít majd közvetlen riválist, mely a hirdetők és a fejlesztők számára is újabb alternatívát jelenthet. Az oldal egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy az Apple iAd megoldása közel sem akkora siker, mert a gyártó számos alkalommal volt kénytelen csökkenteni a kapcsolódó díjakat, valamint a népszerűség növelése érdekében 60-ról 70 százalékra emelte a fejlesztői kifizetések mértékét is.

A Mobile Wolrd Congress során a két globális kínai gyártó megmutatta, hogy a mérsékelt árfekvésű, alsóbb mezőnybe szánt modellek mellett jól felszerelt ajánlatokat is tartogatnak a tarsolyukban, mely révén a piac jóval nagyobb szeletét szeretnék idén megkaparintani. A Huawei idén legalább 60, a ZTE pedig 35-40 millió, bővíthető operációs rendszerrel szerelt mobiltelefon értékesítését tervezi, melynek jelentős részén természetesen továbbra is Android teljesít majd szolgálatot. A két cég 2011-ben 16 illetve 11 millió okostelefont értékesített, ám a DigiTimes elemzése szerint a közel négyszeres növekedés a szélesebb piaci réteg lefedése mellett egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ha a kínai gyártók tervei sikeresek lesznek, akkor együttesen a globális okostelefon piac 15 százalékát tudhatják majd magukénak az év végére.

Komoly frissítésen esett át a Noka Belle modellekre szánt navigációs szoftver és az online térképes szolgáltatás, mely utóbbi látványvilág és funkcionalitás terén is komoly meglepetéseket tartogat. A gyalogos, autós és tömegközlekedési útvonaltervező algoritmusok finomítása mellett mostantól 340 városban érhető el a hőtérkép szolgáltatás, mely a legfontosabb bevásárlóhelyeket, legjobb éttermeket illetve a legnépszerűbb szórakozóhelyeket felvonultató régiókat vörös színnel emeli ki. Az új helyek felfedezését felhasználói és Lonely Planet professzionális tesztek, valósághű 3D nézetek és a Flickr közösségi oldalon megosztott fotók, valamint háromnapos időjárás-előrejelzések is segítik, mely mellett egy új kezdeményezés jegyében San Francisco, London, Berlin, New York és Las Vegas legfontosabb látnivalói 3D videóbemutatókon is megcsodálhatóak. A világ 25 nagyvárosában elérhető 3D térképek mostantól a megtervezett útvonalak madártávlati végigkövetését is lehetővé teszik, mely mellett a szabványos WebGL térképek vörös-cián szemüveg használatával valóban térhatásúvá válnak. A valósághű térhatású megjelenítés egyelőre csak a webes felületen érhető el.

Larry Page, a Google vezérigazgatója a Bloomberg Businessweek számára adott interjújában Steve Jobs közismert Android ellenes viselkedéséről is beszélt, mely valójában csupán a show része volt. Az Apple korábbi vezetője egyszer azt mondta, hogy cége minden pénzével, az utolsó leheletéig harcolni fog a Google operációs rendszerének megsemmisítéséért, mivel az saját ötletek helyett lopott elemekből építkezik. Page szerint néhány cég számára bevett gyakorlat egy konkurens látványos utálata, mely remek reklámfogás lehet, ha a sajtó ráharap. A keresőóriás azonban egészen más marketinghadjáratot folytat, sokkal inkább az új szolgáltatások és technológiák bemutatásával kíván folyamatosan a címoldalakon maradni. A két cégvezető viszonya azonban egyáltalán nem volt ilyen vérre menő, hiszen még Steve Jobs halála előtt nem sokkal is együtt ebédeltek és a baráti találkozó során a családról, illetve a cégvezetés fortélyairól beszélgettek.

Már többször említettük, hogy év elején meglepően nagy rohamot tartottak a gyártók számítógépház fronton, ezen belül is főleg a belépőszint és ár/érték kategória bővült jelentősen. Aztán volt egy kis megtorpanás, most viszont a Xigmatek tovább viszi a tendenciát frissen bejelentett házával, az Asgard Pro-val. Az Asgard széria már évek óta arról ismert, hogy elfogadható áron kínál megfelelő funkcionalitást és megjelenést, ezt a vonalat kívánja a Pro is képviselni, de a külső és a belső is jelentős átalakításon esett át, hogy megfeleljen a modern kor követelményeinek. A Xigmatek Asgard Pro egy átlagos méretű (200 x 445 x 470 mm) midi torony, mely kategóriájához híven acélból és alumíniumból készült. Bár az előlap szegélyét képző borítás első ránézésre szálcsiszolt alumíniumnak tűnik, azonban ez is műanyag. A kívül belül feketére fényezett ház nem sok izgalmat tartogat, egyszerű, szimmetrikus vonalai lévén otthon vagy akár irodai környezetben is megtalálhatja a helyét. Előlapján egy diszkrét márkajelzés mellett csupán egy 3,5”-es és 3 x 5,25”-es külső meghajtóhely látható, az I/O panel a szerkezet tetejére költözött, ahol örömteli, hogy a szokásos nyomógombok és aljzatok mellett egy USB 3.0 port is felfedezhető. Belsejében végre az alaplaptálca is hozza az elvárt szintet: a szerelőablak mellett kábelbújtató rések sorakoznak, gumi szegélyekre azonban már nem futotta a keretből. A meghajtók rögzítése szerszámmentesen történik, a külső egységeken kívül további 7 x 3,5”-es és egy 2,5”-es adattároló illeszthető a rendszerbe, ez utóbbit viszont már csavarok segítségével kell az 5,25”-es keret aljára szerelni. A merevlemez fix és egyetlen darabból áll, ezért a gyártó 315 mm-ben maximalizálta a bővítőkártyák hosszát. A hűtés is elég egyszerű, gyárilag egy elülső és egy hátsó 120 mm-es ventilátor gondoskodik a kereszthuzatról. Vízhűtés előkészítést kapunk, porszűrő betéteket viszont nem. A mellékelt légkavarókon kívül további 5 egységgel fokozható a hűtés hatékonysága.

A legtöbb gyártó számára a bejelentés előtt álló csúcsmodellek körüli pletykák hatalmas reklámot jelentenek, ám a rajongók által generált felhajtás könnyedén fordítva is elsülhet, ha a jövevény végül mégsem váltja be a reményeket. Az iPhone 4S érkezése előtt például néhány elvadult videón már holografikus kijelző és lézeres virtuális billentyűzet is szerepelt, mely nyilván egyelőre igencsak valóságtól elrugaszkodottnak tűnik. A rövidesen leleplezésre kerülő Galaxy S III kapcsán néhány forrás már januárban négymagos processzorról és 3D megjelenítőről beszélt, de ez utóbbi úgy tűnik, hogy biztosan téves információ. A legtöbb gyártó általában kerüli a pletykák kommentálását, ám a Samsung mégis úgy döntött, hogy még időben leállítja a téves információk elterjedését, éppen ezért a cég szóvivője egy interjú során hivatalosan is megerősítette, hogy cége egyelőre nem tervez 3D technológia mobil eszközökbe történő bevetését. A Samsung természetesen folyamatosan kutatja az újítás lehetőségeit és nyilván előbb-utóbb biztosan elgondolkodik majd az új dimenzió megnyitásán, ám a szabad szemmel is látható jelenlegi megoldásokat egyelőre nem találja alkalmasnak a piaci bevetésre.

Újabb egy évig, 2013. március 1-jéig biztosan folytatódik a Tisztaszoftver program. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) két héttel ezelőtt megállapodott az annak nagyobb részét kitevő Microsoft szoftverek bérlésének meghosszabbításáról, és azóta megegyezett a Novell és Red Hat termékek oktatásban történő felhasználásához támogatást nyújtó HUEDU és OpenEDU programok folytatásáról is. A szerződéseket ugyan még egyik esetben sem írták alá, de a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár szerint ez már csak formalitás, a közbeszerzési eljárások lezárásának függvénye. Csak a közoktatásnak Jelentős változás a Microsoft-licencek esetében, hogy a jogosultak köre tovább szűkült. Tavaly a felsőoktatásban tanuló diákok kerültek ki a központi licencfinanszírozás hatálya alól, nekik egy éve nem jár ingyen Windows és Office az államtól. A most megújított megállapodás már a felsőoktatási intézményekkel és azok dolgozóival sem számol, csupán a közoktatásban – az általános és középiskolák számára – biztosítja a redmondi vállalat egyes termékeinek használatát. A megállapodás részleteiről megkeresésünkre az NFM nem adott felvilágosítást, így arról sem, hogy mennyit költ az állam az újabb egy évre szóló szoftverbérletért. A költségekről csak a szerződés megkötését követően tudnak majd nyilatkozni – írták válaszukban. Az elmúlt évben a köz- és felsőoktatási Microsoft-licencekért 1,1 milliárd forintot fizetett a minisztérium. Lapunk úgy tudja, hogy a megújított megállapodás gyakorlatilag változatlan termékkörhöz biztosít hozzáférést a közoktatási intézmények számára, így a Microsoft Windows 7 Professional (vagy bármely már korábbi kiadás) operációs rendszer, az Office 2010 Professional Plus irodai csomag, a Windows 2008 R2 Standard Server és az utóbbihoz tartozó kliens-hozzáférési jogok (CAL) használatára terjed ki. Ezeket az iskolák számítógépein, illetve a dolgozók otthoni eszközein lehet újabb egy évig használni. A minisztérium kommunikációs főosztálya válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a Microsoft-licencek a szerződés formalitásnak tekinthető aláírásáig is folyamatosan elérhetőek a közoktatási intézmények számára. Egy évre terveznek Február végén, miután a megállapodás tető alá hozásának híre nyilvánosságra került, a NFM hivatalos nyilatkozatában azt írta, hogy „a kormány biztosítja a közoktatás számára a működéshez, illetve az informatikaérettségi lebonyolításához szükséges szoftvereket.” Ebből a mondatból akár az is kiolvasható, hogy a Tisztaszoftver megszüntetésének következményeivel eredetileg nem számoló minisztérium végül az idei érettségi zökkenőmentes lefolytatását biztosítandó döntött december végi álláspontja feladása és a program meghosszabbítása mellett. Azért, hogy időt nyerjen, és fel tudja készíteni az iskolákat az újabb szerződést lejártával problémamentesebben megvalósítható platformváltásra, a nyílt forrású megoldások általános bevezetésére. A lapunk által megkérdezett, a Tisztaszoftver program jövőjével kapcsolatos tárgyalásokra is rálátó iparági forrásaink szerint azonban inkább úgy tűnik, hogy a tárca felismerte: egy átállás nem csupán az operációs rendszert és az irodai szoftvereket érintené, hanem az intézmények által széles körben használt és a Microsoft platformján futó – esetenként egyedi fejlesztésű – alkalmazások összességét, és ezek pótlása, helyettesítése nem triviális feladat. Az, hogy az NFM csak egy évre kötelezte el magát a folytatás mellett, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki akar hátrálni a program mögül, inkább annak a lenyomata, hogy hosszabb távon nem tud tervezni az e célra fordítható költségvetési forrásokkal. Visszautasíthatatlan ajánlat Várhatóan azonban a felsőoktatási intézmények sem feltétlenül maradnak Windows és Office nélkül: a Microsoft Magyarország most közvetlenül az egyetemekkel, főiskolákkal tárgyal arról, hogy milyen feltételekkel tudná biztosítani termékei további jogszerű használatát. A vállalatnak vannak bejártatott kedvezményes oktatási licenckonstrukciói, de lapunk úgy tudja: a cég ezeknél jóval kedvezőbb, „visszautasíthatatlan” ajánlatot tett az intézményeknek.

A Fujitsu már próbálkozott Ultrabookhoz hasonló konfigurációkkal a jelenleg is futó második generációs Sandy Bridge processzorral felszerelve (Lifebook SH54E és SH76/E), de ebben az esetben nem beszélhetünk széles körű elterjedésről. Várható volt viszont, hogy az Ivy Bridge-re építve lesz folytatása a történetnek, ami pont a jelenleg futó CeBIT-en próbál kibontakozni. Az újonnan bemutatott Fujitsu Ultrabookok közül az egyik a Lifebook családból kerül ki és az UH572 típusszámozást viseli, de a 14"-es notebook pontos technikai paramétereit egyelőre titokban tartják. Csupán annyit árultak el az érdeklődőknek, hogy az Ivy Bridge APU-ból Core i3, i5 és i7 változatok is elérhetők lesznek ebben a típusban, míg az adattárolást az adott modelltől függően SSD-vel vagy hibrid módon oldják meg. A nagyjából 1,5-1,6 kg tömegű Lifebook UH572 SD/SDHC kártyaolvasót, USB 2.0 és 3.0-s portokat, valamint HDMI és jack kimenetet kapott. Az érdekességet a külön gumiborítással védett nyílás jelenti, ami mögött egy SIM kártya foglalat bújik meg, tehát beépített 3G modemmel is rendelkezik. A gyártó képviselői elmondása szerint a Fujitsu UH572 alapára 699 euró lesz, ami a felszereltség függvényében változhat (azaz magasabb lehet). Ugyanakkor azt is elárulták, hogy lesz még egy számos plusz biztonsági funkcióval megfűszerezett prémium üzleti Ultrabook is, aminek első darabjait szűk körben be is mutatták a meghívottaknak, de típusszámozással egyelőre még nem szolgálhatnak. A pletykák és a megjelentetett képek szerint ez a modell 14"-es, úgynevezett edge-to-edge kijelzővel rendelkezik (ez a megoldás már ismerős lehet például az Acer TM8481-ről is), ami 180 fokban kinyitható, a teljes notebook tömege pedig 1,5 kg körül alakul.

A Microsoft és a Nokia hosszú távú stratégiai együttműködésének legfőbb célja a Windows Phone platform és a kapcsolódó ökoszisztéma felfuttatása, melynek egyik fontos alappillére a jelenlegi Symbian felhasználók „átszoktatása” lehet. A platformváltás megkönnyítése érdekében a finn gyártó az operációs rendszerének nevét is igyekszik kikoptatni a köztudatból, hiszen a Symbian platform legújabb változatát már „Nokia Belle” néven mutatta be. Az új kezelőfelületben a menüpontok helyét apró piktogramok vették át, az állapotsor is teljesen elvékonyodott, mely mellett az új widgetek mérete is egyre inkább a Microsoft csempéinek elosztásához kezd igazodni. A Symbian platform a stratégiai váltás ellenére is még hosszú ideig piacon marad, sőt, a Microsoft és Nokia együttműködéséből még a korábbi készülékek tulajdonosai is profitálhatnak. Az amerikai óriás szolgáltatásaihoz való hozzászoktatás jegyében a OneNote, Document Connection, Lync és PowerPoint Broadcast után a teljes Office irodai csomag is átültetésre került, mely első körben a Nokia E7, C7, C6-01, X7, Oro, 700, 701 és 603 modellekre vált elérhetővé. A finn gyártó korábbi bejelentése szerint a Word, Excel és PowerPoint telefonos változatai később a Nokia N8, E6 és 500 készülékekre is kiadásra kerül.

Az „I'm a WP7” alkalmazás használati statisztikái eddig is sokat segítettek a Microsoft eljövendő platformjainak leleplezésében, mely szerencsére ezúttal sincs másképp. A használati statisztikák szerint a Microsoft már március végén megkezdte a Windows Phone 8 „Apollo” (8.0.9662.0) készülékek és a Windows 8 Desktop Jupiter (6.2.8288.0) emulátorok tesztelését, mely persze egyik operációs rendszer vártnál korábbi premierjét sem vetíti előre. A Microsoft új telefonos platformja várhatóan az év második felének derekától lesz elérhető, mely a piaci tendenciáknak megfelelően nagyobb felbontású megjelenítők és kamerák, többmagos processzorok, NFC modul és felhasználó által cserélhető microSD kártyák kezelésére is alkalmas lesz, de játékok és szórakoztatás terén is komoly előrelépést ígér.

A Research In Motion közleménye szerint a BlackBerry modellekre szánt Facebook és Twitter kliensszoftverek 3.0-ás változata már BBM integrációval is bír, mely révén többek között az állapotüzenetek platformok közötti megosztása is egyszerűbbé válik. A közösségi alkalmazásokon belül ezentúl tetszőleges tartalmak BlackBerry Messenger kapcsolatokkal történő megosztására is lehetőség nyílik, mely mellett természetesen a BBM csevegés is rendelkezésre áll. A Facebook és Twitter mellett a BlackBerry App World és a BBM kliens is frissítésre került, mely többek között NFC-alapú BlackBerry Tag integrációval és animált avatárokkal is bővült.